Sokszor felteszem magamnak a kérdést, hogy miért dolgoznak olyan emberek bárhol is, akik előrébb helyezik saját megelégedésüket, becsben tartásukat, mint azt a munkát, amelyet végeznek? Miért tartja ebben az országban mindenki fontosabbnak megkülönböztetni saját magát a másiktól? Miért szenvednek emberek ezrei önértékelési problémával, és vajon ez, hogy így éreznek, az ő hibájuk-e?...és, hogy mindennek mi köze van a focihoz:
Egy decemberi utánpótlás torna díjkiosztója előtt gyülekeztek a csapatok...sorban, egymás mellett...egyesek hatalmas vigyorral, egyesek kicsit letörve, de mindegyiküknek csillogott a szeme! Foci volt egész délelőtt!
Színvonalas volt a torna, szép gólokkal, sok tehetséges játékossal. "Ezek a gyerekek ma sokat fejlődtek"...mondtam éppen a mellettem álló szervező kollégának a végén.."Igen, a gyerekek sokat kaptak ma..sok élménnyel gazdagodtak.-jött a válasz" Mindketten megegyeztünk abban, hogy fontosak a gyerektornák, hiszen sok itt a meccs, sok itt a gól, sok itt a jó megoldás...és eredménytől függetlenül a gyerekek körül forog minden.."Örülök, hogy a gyerekek körül forog minden, és mi edzők, szervezők a háttérben tudunk maradni. Mert a legfontosabb az ő fejlődésük".
A verseny egy alapítvány szervezésében valósult meg...a záró beszédet az elnök tartotta (a kuratórium elnöke), ő is adta át a díjakat...mint utóbb kiderült, vele beszélgettem oly lázasan!..átlagos ember volt, átlagos gondolkodással...kissé pirospozsgás arc, csillogó szemek...(láthatóan a torna szervezésében ő is elfáradt...:) ).
Szervező kollégája mikrofon segítségével hívta ki a csapatokat, és a díjazott gyerekeket...sok dolga ezért az éremakasztáson, és a kézrázáson kívül nem maradt.
Az ünnepség rendben véget ért, minden csapat elkezdett szedelődzködni...amikor is közelebb léptem a mikrofonos szervezőhöz, hogy megköszönjem nekik a munkát...érdekes kérdésnek lettem fültanúja, melyet a korábban megismert "elnök úr" intézett felé (a kérdés erélyesen, szinte sértődötten hangzott el):
UGYE BEMONDTAD, HOGY ÉN VAGYOK A KURATÓRIUM ELNÖKE?
Igen, bemondtam, az elején.
(erre az elnökünk láthatóan nagyon megnyugodott...)
...ez a kérdés nagyon sok gondolatot vetett fel bennem...Ő a kuratórium elnöke..vajon számít ez valamit? Érdekelt-e ez valakit is az ott felsorakozó közel 50 gyermek közül, akiknek a gondolata talán még mindig a pályán járt? Még ha érdekel is, van jelentősége a gyerekek mosolyát és örömét megtörni számukra érthetetlen, és ismeretlen kifejezésekkel?
Természetesen NINCS! Úgy érzem (és ezt már a labdarúgás "felsőbb" irányító szervezeténél eltöltött időm is igazolja), hogy nagyon sokan eltévedtek ennek a sportágnak az útvesztőjében. Itt még mindig a múlt a fontos, és az, hogy kinek milyen címke van a neve mellett. Kreált és tartalmatlan pozíciókkal próbálják ellensúlyozni gondolkodásbeli, tanultságbeli hiányosságaikat.
Ha jobba belegondolok...nem feltételül az ő hibájuk ez, hiszen a fociban dolgozó, korábban, valamikor régen NB 1-2-3-ig jutó vagy ilyen embereket ismerő személyek dolgoznak zömmel, akik a történelem eme apró cseppjeiből élnek még mindig...(tisztelet a kivételnek!, mert van kivétel bőven!)...és sokan csak "belecsöppennek ebbe a környezetbe, és áldozatai lesznek az egész műsornak.
Sok utánpótlás csapatnál találkozom edzőkkel...és mondják róluk, hogy...na ő a Pista Béla, aki 3x-os válogatott volt 1547 és 1555 között...PONT NEM ÉRDEKEL! Mit tud ez ma hozzátenni a fejlődéshez?! ENGEM INKÁBB EZ ÉRDEKEL! Mit tud ez ma adni a gyereknek? Hogyan mutat példát a viselkedésével, játékával. NA ENGEM EZ ÉRDEKEL! Tiszteli-e kellően a sportágát, kollégáit...tud-e nekik segíteni a tapasztalatával, tudásával valamit...azért, hogy a focink jobb legyen. Na SZERINTEM EZ AZ IGAZÁN FONTOS ISMÉRV!
Persze tartsuk tiszteletben a múltat, azt hogy valaki valamikor sikereket ért el. Állítsuk ezt példának a gyerekek elé...természetesen ilyen vetületben ez nagyon is fontos...ezzel nem is lehet vitatkozni egy percig sem.
A focihoz laikus persze tátott szájjal nézi a Pista Bélát...és eszébe sem jut, hogy attól, hogy van pozíció, elnevezés, címke, tiszt, rang...stb. még nem kell hasra esni...tanítani és csinálni valamit az nem ugyanaz! A tanításhoz is más képesség kell...meg a cselekvéshez is!
Nah, szóval ó a kuratórium elnöke...mint megtudtam...megtudtuk. hozzáadott értéke nem sok volt, de legalább most már nyugodtan alszunk mindannyian!
