HTML

gyermekfutball

Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy olyan, a futballt jellemző problémákról írjak, amelyek valóban okai annak, ahol ma tartunk. Ezek zöme az utánpótlás nevelésnél gyökeredzik....Szó lesz gyerekfociról, edzőkről, edzői viselkedésről, szülőkről, szülői hozzáállásáról, versengésről, pszichológiáról, és arról is, hogy hogyan kapcsolódik össze a gyerekfoci a pénzzel...!

Friss topikok

Hol tart a magyar foci?

2011.12.11. 13:41 focizznalam

"Passzolj!! Passzoooolj!!......Kussolj!! Kussolj!"

Címkék: futball gyerekek figyelem szurkolás szülők

A cím elsőre talán merész...de a téma lényegét kiválóan visszaadja. A mondatot köszönjük kiváló stand up-osunknak, Kiss Ádámnak, aki természetesen nem ebben az összefüggésben használta ezt! :)

A minap ismét részt vettem egy utánpótlás tornán...9 éven aluliaknak é(s a szüleiknek :) ) volt kiírva. Az eredeti kiírás szerint a gyerekeknek és az edzőjüknek foci volt a program, míg a kísérőknek szurkolás...

A harmadik meccsig igen nyugis hangulatban telt a torna, amikor aztán a szurkolótáborban helyet foglaló kb. 16 szülő már nem bírta tovább...és jött a szakmai tanácsok sorozata:

ez egyik oldalról: "fuss mááár tovább! nem érted!"

a másik oldalról: "passzol!! passzolj máár!"

Ezek a mondatok ugyanabban a momentumban ugyanannak a gyerkőcnek szóltak! Szegény gyerek, azt sem tudta mit tegyen: az edzője kérése szerint focizik, ő folyamatosan biztatja, mert az edzésen megtanultakat csinálja...erre két másik hang, a szülők, két ellentétes megoldást javasolnak!...követelnek! Mi lett ebből? Labdavesztés, gyenge játék, elbizonytalanodás...és ennek a végén SENKI sem örült!

Kellett ez? Szükséges volt a gyereket irányítani, beleszólni a játékába? Jó az, ha az edző hangján és instrukcióin kívül érik más hatások a gyereket?......A kérdés végső soron az, hogy hová vezet az, ha a szurkolók a gyererkfociban túlértelmezik a szerepüket? Természetesen SEHOVÁ! A gyerek nem tud ennyi felé figyelni, ennyi információt feldolgozni. Ha azt szeretnénk, hogy tanuljon, és a meccsen azokat jól tudja alkalmazni, hagyjuk ezt a dolgot az edzőjére! Ő majd űzi, ha kell, kritizálja, ha kell, instruálja, ha kell.

Ráadásul arról nem is beszélek, hogy amit szakmailag a szülő mondanak, az teljesen rossz! A szülő ugyanis FELNŐTT focit néz  a TV-ben...ahol MÁR MÁSOK a követelmények, más a tudásszint. A gyerekek pedig NEM KIS FELNŐTTEK!!

Hiába biztat egy szülő egy gyermeket az adott helyzetben arra, hogy passzoljon, ha a korosztálya szerinti fejlődésének NEM ez tesz jót, hanem az, ha labdát vezet, nála van, felvállalja a párharcot. Ebből lesz felnőtt korában a kezdeményező készsége!

Végső soron tehát "Passzolj! Passzolj!" szavak helyett a szurkoló maradjon meg a "Hajrá srácok!" szavak mellett. Ha szurkolás van a pálya szélén, az a gyermekeknek is plusz motiváció, érzik, hogy mellettük vannak, akkor is megtapsolják őket, ha egy labdát adott esetben nem sikerül levenni, átvenni, vagy nem sikerül a kapura lövés.

Hajra szülők! Hajra egészséges szurkolókedv!

header.jpg

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gyerekfoci.blog.hu/api/trackback/id/tr43455127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MARBEN 2011.12.22. 23:09:38

Én azért vitatkoznék. Csak éppen nem tudok mivel, mert mindegyik gondolatoddal egyetértek :-) Ez persze nem azt jelenti, hogy én sosem követek el egyet sem a felsorolt szülői hibákból (bekiabálás, stb.), de legalább tudom, hogy mi az, amit nem (volna) szabad, és azért mindig próbálom ehhez tartani is magam. Tudom magamról, hogy azért néha elkap a hév, és olyat mondok vagy teszek, amit nem kellett volna, de ezért is jó ha az ilyen írások is időről-időre emlékeztetnek rá, hogy mivel is segítem leginkább a gyermekeimet és az ő edzőik munkáját. Úgyhogy hajrá, mostantól olvasni foglak :-) A gyermekek fejlődésének és/tehát az edzői munka minőségének objektív mérési lehetőségei engem is érdekelnek, remélem, hamarosan posztolsz majd erről is ;-)

focizznalam · http://gyerekfoci.blog.hu 2011.12.26. 20:17:45

Természetesen ez így van, hiszen így vagyunk össze rakva...legalábbis Te meg én biztosan...jobbat szeretnénk, és az érzelmek néha "túlfűtik" a mondatainkat...mindenki a legjobbat szeretné a gyermekének...ez pedig számukra a siker (gól...győzelem)!
Az edzői munka objektív értékelése...? Nos...ingoványos területre érkeztünk, hiszen kis hazánkban az objektivitás TELJESEN ismeretlen fogalom a labdarúgásban...ha lenne objektív ellenőrzési rendszer, azt hiszem sokan nem kapnának itt munkát, és sok minden más is kiderülne. Pedig a módszerek nem bonyolultak, csak el kell(ett) hozzá végezni néhány (nem sportszakmai) iskolát is :) régóta szeretnék erről a témáról írni, úgyhogy januárban sort kerítek rá.
Az edzői munka legjobb mérője egyébként szerintem az, hogy a gyerek jól érzi-e magát, szeret-e a közösségbe járni, hogyan beszél, hogyan éli meg az edzéseket, meccseket....persze...ez korántsem objektív :)

FüziMedve 2012.05.08. 10:39:19

Már többedszer olvasom ezt a bejegyzést, ez egy bonyolult téma. Van, amivel egyetértek, és olyan is, amivel vitatkoznék, de legfőképp úgy érzem, az egészet kicsit leegyszerűsítve tálalod. Nem tudom, megoldható-e, de mivel erről van a fejemben egy hozzászólásnál azért hosszadalmasabb gondolatsor. Nem tudom, mennyire tartod életképesnek a dolgot, de arra gondoltam, leírnám, és ha arra alkalmasnak tartod, a saját gondolataiddal kiegészítve, megcáfolva, aláhúzva, stb. szentelhetnél ennek még egy posztot, engem legalábbis érdekelne, mert tényleg túl csupasznak tartom a fentieket a témához képest.
süti beállítások módosítása